A 80. életévét idén júniusban betöltő Sennheiser számára ideális alkalmat kínált az IBC, hogy egy időutazásra invitálva bemutassa broadcast területen használt legnagyszerűbb termékeit és találmányait: az első puskamikrofontól a legújabb szélessávú, kétirányú jeltovábbítást kínáló Spectera vezeték nélküli ökoszisztémáig. Tarts velünk ezen a több évtizedet átölelő „kalandtúrán”.
1945 – az alapítás éve
Dr. Ing. Fritz Sennheiser megalapítja a „Laboratorium Wennebostel” – vagy röviden a „Labor W” (Lab W) – céget a németországi Hannovertől északra található kis faluban, Wennebostelben. A Lab W először mérőeszközök készítésére specializálódott, hamarosan azonban mikrofonokkal is bővítette portfólióját.
1953 – Az MD 21 a tartósságot illetően új mércét állít
Akkoriban a mikrofonok még óvatos bánásmódot igényeltek, így a gömbkarakterisztikájú MD 21 robusztusságával és hosszú élettartamával rögtön kitűnt a versenytársak közül. A broadcast környezetben kiválóan működő MD 21 volt a Sennheiser első fémöntött házzal készített mikrofonja – áttörést érve el a tömeggyártásban.
1954 – Az első puskamikrofon
A Sennheiser az 1954-es szakkiállításon mutatta be az MD 81-et, amely az első TV- és filmipar számára készített interferencia-csöves puskamikrofon volt.
1957 – Vezeték nélküli mikrofon TV-s használatra
A Labor W 1957 augusztusában egy frankfurti kiállításon mutatta be első vezeték nélküli mikrofonját. Az NDR műsorszolgáltatóval együtt kifejlesztett mikrofon ideális körülmények között akár 100 méteres hatótávolsággal és öt órás üzemidővel működött. A képen a még csöveket használó vezeték nélküli adóegység látható, amely működéséhez öt elemet igényelt. Az adóegység tetején egy kézimikrofon volt csatlakoztatható.
1958 – A Lab W „Sennheiser electronic”-ra változtatja nevét
A változást így kommunikálták: „Mostantól új név alatt és új cégjelzéssel működünk tovább. Korábbi nevünk, a „Laboratorium Wennebostel” gyakran vezetett félreértésekhez. Már régóta nem laboratóriumként működünk; sokkal inkább az általunk gyártott mikrofonokról, transzformátorokról, erősítőkről, miniatűr fejhallgatókról és mérőeszközökről vagyunk ismertek.”
1960 – Megjelenik az MD 421…
…és broadcast-, valamint stúdió klasszikussá válik! A kardioid mikrofont rövid időn belül szabványként kezelték a műsorszolgáltatók körében szerte a világon.
1962 – A híres RF kondenzátor MKH mikrofonsorozat születése
A Sennheiser az 1961-es szakkiállításon mutatta be első RF kondenzátor mikrofonjait. A sorozatgyártás a következő évben kezdődött az MKH 104/105-tel – ekkor született meg az MKH sorozat. A képen az újratervezett és továbbfejlesztett 1963-as MKH 104 látható. Az első modelleket 1964-ben a Sennheiser hosszúpuska mikrofonjai (MKH 804/805) követték.
1963 – Helyszíni broadcast alkalmazásokhoz tervezett megoldás
Az 1962-es Ipari Vásáron prototípusként bemutatott hordozható SER 1 riporter adóegységet és a hozzá tartozó ER 1 vevőegységet 1963-ban dobták piacra. A 10 km-es hatótávolságot kínáló (több adó- és vevőegység reléállomásként történő használata esetén hosszabb hatótávolságú) Ser 1 és ER1 épp akkor jelent meg és vált elérhetővé, amikor a broadcast cégek alternatívát kerestek a postai hatóságok szolgáltatásainak kiváltására.
1966 – Az első kompakt, „egyrészes” vezeték nélküli megoldás
A Sennheiser 1966-ban mutatta be az SK 1008-at, az első olyan vezeték nélküli adóegységet, amelyen cserélhető a mikrofonfej. A gömbkarakterisztikájú MD 1008 plug-on mikrofonfejet egy évvel később a kardioid MD 4008 követte.
1971 – Egy dinamikus mikrofon, kondenzátor hangzással: az MD 441 megjelenése
A cégben keringő mendemondák szerint az innovatív és stílusos MD 441 születése két Sennheiser fejlesztőosztály vezető közötti fogadásnak köszönhető: egy olyan dinamikus mikrofon megalkotása volt a feladat, amelynek a hangzása felér a kondenzátor mikrofonokéval. A mérnökök egy kiváló érzékenységgel bíró, széles (30-20 000 Hz) frekvenciatartományban működő, irányított dinamikus mikrofont keltettek életre. A rugós felfüggesztésű kapszularendszerrel, beépített popzaj-védelemmel és magas-/mélykapcsolóval ellátott MD 441 már több mint 50 éve a stúdiók elengedhetetlen tartozéka.
1975 – A legendás MKH 416 P48 megszületése
A kamerákhoz és szinkronmikrofonként is kiválóan használható, fantomtáppal ellátott MKH 416 vált a Sennheiser legnépszerűbb MKH mikrofonjává.
1982/1983 – A Sennheiser megreformálja az RF vezeték nélküli mikrofontechnológiát
Az EM 1036 többcsatornás vevőegység és az SKM 4031 kézimikrofon vezetésével új vezeték nélküli generáció születik. A három évvel korábban kifejlesztett HiDyn kompander rendszer felhasználásával a szokásos VHF rendszereket ezúttal a sokkal rövidebb antennákkal rendelkező, megbízhatóbb UHF modellek egészítették ki.
1988 – Egy ikonikus monitor-/DJ-fejhallgató: a HD 25
A HD 25 monitor-fejhallgató komoly karriert futott be – a broadcast monitorozástól, a helyszíni hangfelvételeken át, a DJ pultokig. Ez volt az első olyan Sennheiser modell, amelyben neodímium-vas mágneseket használtak.
1992/1993 – Az EM 1046, az SKM 5000 és az SK 50 megjelenése
Az 1990-es évek elején a Sennheiser bemutatta a szintézer-technológiát használó új professzionális vezeték nélküli generációt. Az EM 1046 többcsatornás vevőegység, az SK 50 és SK 250 zsebadó, valamint az SKM 5000 kézimikrofon az akkoriban elérhető legjobb vezeték nélküli technológiát képviselte. Először használtak mikroprocesszort a vevőegység analóg funkcióinak figyelésére, a HiDyn plus kompander pedig tovább javította a zajcsökkentést. A látványosabb műsorokban (pl. az Eiger északi oldala megmászásának élő közvetítése során) Sennheiser vezeték nélküli rendszereket használtak.
1999 – Az evolution wireless megszületése
A Sennheiser legnépszerűbb vezeték nélküli termékcsaládja, amely minden eddiginél több felhasználó számára tette megfizethetővé a professzionális vezeték nélküli technológiát. A sorozat már a kezdetektől tartalmazta a kamerákhoz tervezett rendszereket is.
2001 – SK 5012
Az adóegység miniatürizálásának következő gyümölcse az SK 5012 zsebadó – ennek az egységnek a mérete megegyezett az 1993-ban elindított SK 250 akkucsomagjának méretével!
2011 – Az MKH 8000-es puskamikrofon sorozat megjelenése
A moduláris Sennheiser MKH 8000 sorozat részeként mutatták be az MKH 8060 rövidpuska (a képen) és az MKH 8070 hosszúpuska mikrofont. RF kondenzátor működési elvüknek köszönhetően ezek a modellek robusztus és időjárásálló, terepen is előszeretettel használt mikrofonok.
2012 – Digital 9000
A Digital 9000 az első olyan digitális vezeték nélküli rendszer, melyet a Sennheiser broadcast és más magasszintű professzionális alkalmazások számára tervezett. Napjainkban is ez a világ egyetlen olyan digitális vezeték nélküli rendszere, amely kodekmentesen képes jeleket továbbítani.
2016 – EK 6042
A digitális és analóg adóegységek jeleit egyaránt kezelő EK 6042 – amely az ugyanezen évben bevezetett Digital 6000-es sorozat része – ideális választás a Sennheiser által gyártott hosszú élettartamú eszközökhöz!
2022/2023 – Az evolution wireless digitálisra vált: az EW-DP és EW-DX sorozat megjelenése
Az új Evolution Wireless Digital család a következő tagokkal gyarapodik: a rack-be építhető, professzionális EW-DX rendszerekkel, valamint a kamerára szerelhető, ENG alkalmazásokhoz készült, hordozható EW-DP rendszerekkel (a képen).
2024 – Spectera
A 2024-es IBC szakkiállításon mutatják be a Specterát, a világ első szélessávú vezeték nélküli rendszerét. A keskenysávú vezeték nélküli technológia hét évtizedes uralmát követően lát napvilágot a Spectera, amelynek innovatív, kétirányú jeltovábbítást kínáló, szélessávú technológiája számos előnyt kínál a broadcast és más professzionális vezeték nélküli felhasználók számára.
2025 – MKH 8018
A Sennheiser MKH 8000 sorozata az MKH 8018 sztereó puskamikrofonnal bővül. Az MKH 8018 három kapcsolható sztereó üzemmóddal (MS, XY-széles és XY-keskeny), rövid kialakítással és könnyű alumínium házzal rendelkezik, melynek köszönhetően ideális kameramikrofonként használható broadcast alkalmazásokhoz.
