„Minden elkezdett úgy működni, ahogy hallani szerettem volna”
A Wellhello rövid idő alatt talán az egyik legnagyobb közönséget vonzó produkcióvá nőtte ki magát Magyarországon. Szinte minden fesztiválon ott voltak idén nyáron, és az év további részére is régóta tele van a naptárjuk. Ennyi fellépés mellett elengedhetetlen, hogy a zenekari hangosítása is hibátlan legyen, hiszen minden héten más és más adottságú helyszínekhez kell alkalmazkodnia a zenekarnak és a stábnak. Lugosi Dániellel, a Wellhello hangmérnökével beszélgettünk, illetve a két frontembert, Fluort és Diazt is elkaptuk egy-egy kérdés erejéig.
Hogy alakult, hogy a zenekarral a Sennheiser mellett döntöttetek?
Dani: Az egész úgy kezdődött, hogy idén tavaszra a Wellhelloval már nagyon sokféle helyen léptünk fel, és elkezdtem unni, hogy minden helyszínen más és más mikrofonokkal kellett dolgozni. Diaz ezzel párhuzamosan szeretett volna fülmonitoros rendszerre váltani. Elkezdtük tesztelni egy másik gyártó termékét, de az sajnos nem hozta azt a minőséget, amit hallani szerettünk volna. Kis András, a Sennheiser egyik munkatársa régi kollégám, ő javasolta, hogy nézzük meg, hallgassuk meg, próbáljuk ki az ő cuccaikat, én meg rögtön kaptam az alkalmon. Kiszaladtam hozzájuk Budaörsre, elhoztam egy fülmonitort, egy énekmikrofont a Diaznak, Tominak meg egy vezeték nélküli mikrofont vittem.
Először Debrecenben próbáltuk ki ezeket március végén. Diaz egyből azt mondta a fülmonitorra, hogy úristen, mennyivel hangosabb és értelmezhetőbb, mint amit korábban használt, hiszen ott volt benne az a magas frekvencia, amit hallani akart. Énekmikrofont illetően az e935 és a e945 között vacilláltunk, a 945 lett végül a megfejtés. A turné elején az 935-öst használtuk, mert eleinte attól féltem, hogy a 945-nek, aminek a magasaknál elég nyitott a teteje, össze fogja szedni a cintányérok hangját. Végül mégis az utóbbinál maradtunk, mert nagy térben más mikrofon is összeszedi ezeket, de ha egy adott frekvenciát kivágok belőle ilyen 6 – 6,3 kHz környékén, akkor a háttérzajból pont a cintányérokat is eltüntetem ezzel, így nem okozott problémát ez a jelenség. 
Diaz: Rengeteg helyen játszottunk már, és sajnos a tapasztalat az, hogy nem bízhatom rá magamat szimplán a monitorokra, mert minden hely más akusztikailag. Az ének miatt fontos, hogy részleteiben halljam a zenét. A fülmonitor segítségével saját magam szabhatom meg, hogy kiből mennyit szeretnék hallani, és sokkal jobban tudok koncentrálni a megfelelő intonációra is. Ezért választottam a  Sennheiser ew 300 IEM  fülmonitort IE 4-es fülessel, és hozzá egy e945-ös mikrofont.
Tomi: Pályafutásom elején kénytelen voltam rábízni magam az adott hely technikájára, és nem egyszer futottam bele recsegő, instabil, gyorsan lemerülő, rosszul szóló mikrofonokba. A WellHello kezdetén megbeszéltük, hogy mindenki vesz saját eszközöket a produkció érdekében, de az elején még nem volt saját mikrofonom. Sokat kipróbáltunk és végül a technikusunkkal, Lugosi Danival közösen egy Sennheiser mikrofont választottunk.
Dani: Fluornak először D1-es URH-s rendszere volt, most egy ew 300 G3-as vezeték nélküli rendszert használunk 945-ös fejjel, az is hibátlanul működik. Később a zenekari tagok közül többen is panaszkodtak a kontrolládákra, akkor találtuk ki, hogy használjunk EW 300 IEM  G3 fülmonitorokat. Az első két-három buli után a gitárosunk mondta, hogy ő ezt meg is venné, mert nem hitte volna korábban, hogy ennyire kényelmes. Utána elkezdtek a szaxofonossal vitatkozni, hogy melyikük melyik bulin használhatja. Ezek után a dobosunk, Máté is elkezdett használni egy kis keverőt fülmonitorral. Egy-egy darabot vittem neki IE4-ből és IE80-ból, ő is azonnal azt mondta, hogy még ilyet nem hallott.
Így kezdett beszivárogni általam a márka a produkcióba, és egy idő után rám lett bízva az, hogy ha mikrofont vagy valamilyen más eszközt veszünk, akkor az legyen Sennheiser, mivel nem is gondolták volna, hogy a színpad szólhat így is.
Tervezitek további cuccok beszerzését?
Dani: Most egy teljes dobmikrofon szettbe ruháztam be, lábdobra egy e902-est, tamokra két e904-es mikrofont használunk. Overheadnek két MK4 van beállítva, amit amúgy az Akváriumban hallottam először használat közben. Ilyen szép, nagy teret adó overhead mikrofont nagyon ritkán hallani. Eleve szeretem magasra rakni az overheadeket, mert nem cintányérokat akarok a hangképbe, hanem teret. Sokkal jobb atmoszférája lesz így a dobnak, utólag nem is kell hozzátenni semmit, legfeljebb egy minimális zengetőt. A pergőhöz nem is használok most alsó mikrofont, mert akkora csattanást szed össze az overhead, ami az én ízlésemnek pont elég a sodrony hangjából. Szerencsére nemrég megvalósult az az álmom is, hogy bevethessek egy MD421-et, az teljesen egyedül annyira megállja a helyét, hogy szükségtelen még egy mikrofon, egy sávot meg is spóroltam ezzel. Amikor a zenekar meghallotta, hogy szól ezekkel a dob, nem hitték el.  A legújabb szerzeményem egy MD 441 gyönyörűség. Mindig is álmodtam egy ilyen mikrofonról, most végre ez is megvalósult. Még nincs meg a helye, de csak azért, mert még nem tudom hogy hová rakjam.

Most már gyakorlatilag az összes színpadon használt URH, a fülmonitorok, valamint mikrofonok 95%-a Sennheiser a Wellhellonál. Nincs amúgy bajom más a standard mikrofonokkal sem, de úgy gondolom, nagyon sok gyártót, újítót kiszorítottak a piacról, és talán kicsit el is járt felettük az idő. Ezért amikor bejött a 900-as széria a Sennheisernél, nem féltem őket kipróbálni. Nyilván kicsit máshogy kell kezelni őket, nem emelgetni kell a hangszíneken, hanem vágni, amit nem mindenki szeret, de nekem marhára tetszik az a logika, ahogy össze vannak rakva. Az énekmikrofonokat, amelyek nagyon jól közvetítik a magas frekvenciákat, elég kicsit megvágni, kompresszálni, és teljes stúdióminőségű hangot kapok élőben. Kicsit máshogy van ez átgondolva, ahogy más gyártóknál, de amint erre rájöttem, és elkezdtem a fenti módszert alkalmazni, egyből minden elkezdett működni úgy, ahogy hallani szerettem volna.

A Wellhellon kívül kikkel dolgozol még?
Dani: Korábban én kevertem már a Fluor And The Filigranst is, amíg időm engedte, dolgoztam a Soeri & Poolek-kel is, meg felkérésre más helyeken. Én monitoroztam végig a Cseh Tamás programot például, de dolgoztam az Akváriumnak és voltam hangmérnöke a Petőfi Csarnoknak is. Stúdiózni csak saját kedvtelésre szoktam, ráadásul Diaz épp el is kunyerálta a mikrofonjaimat. Csináltam már rádiós, illetve broadcast hangosítást is, de a koncert, az élő hangosítás az elsődleges terepem.
A Wellhellot legközelebb Sopronban láthatjátok élőben!
Wellhello a Facebookon!