George Vlad hangmérnök a Föld legtávolabbi helyeit is felkeresi, hogy a természet hangjait eredeti, érintetlen formájukban rögzítse. Legyen szó a fagyos romániai Kárpátok szélzúgásának vagy a rekkenő hőségéről híres etióp sivatag természeti hangjainak megörökítéséről, George számára a Sennheiser mikrofonok és fejhallgatók nélkülözhetetlen munkaeszközök, melyek mindenhová elkísérik.
Vlad hangok iránti rajongása gyerekkorára vezethető vissza, melyet Romániában, egy kis vidéki településen töltött. „Mindig odavoltam a hangokért” – emlékezett vissza. „Sokszor kérdezik tőlem, miért volt ez olyan fontos. Számomra ez sohasem volt kérdés; egyszerűen az életem része volt. A 2000-es évek elején egy ideig DJ-skedtem. Nagyon izgatott az elektronikus zene és az, hogy a számítógép segítségével készíthetek zenét. Aztán rájöttem, hogy az egészből a hangtervezés érdekel a legjobban. Képes voltam napokat eltölteni egy-egy számomra tetszetős szintetizátor-patch létrehozásával. Egy idő után érdeklődésem a természet hangjai felé fordult, és hogy ezek felhasználásával új hangokat hozzak létre. Innentől egyenesen vezetett az út saját hangmintáim rögzítéséhez.”
George mikrofoncsomagja egy nyolcas karakterisztikájú MKH 30 és két kardioid MKH 8040 mikrofonból áll
Az Edinburgh Egyetemen folytatott tanulmányok közben – ahol George hangtervezői diplomát szerzett – ügyfeleknek szóló projekteken is dolgozott. Bár izgalmas volt a szeretett területen folytatott munka, a csaknem 100 órás munkahetek hatalmas munkaterhelést jelentettek. „Teljesen kiégtem és elvesztettem a kreativitásom” – mesélte. „Ennek orvoslására az tűnt a legjobbnak, hogy télen kiveszek egy hónap szabadságot.”
Vlad visszatért szülőhazájába, Romániába, bérelt egy autót, és bevette magát a hegyek közé. „Hangfelvételeket készítettem és fotóztam. Nem volt vele semmilyen célom, csak próbálgattam a dolgokat. És igyekeztem távol maradni a külvilágtól, attól, hogy állandóan válaszolnom kelljen az ügyfelektől érkező és a fejemben felbukkanó kérdésekre. Miután egy egész hónapot töltöttem el így, visszatért a kreativitásom. Megfogadtam, hogy soha többé nem hanyagolom el a lelki jólétemet és elegendő időt fordítok magamra.”
Innentől kezdve a dolgok maguktól alakultak, Vlad pedig újabb és újabb helyeket kezdett el felfedezni, többek között Svédországot és Norvégiát. Aztán 2016-ban felajánlottak neki egy művésztanyát Dél-Afrikában. „Rengeteg hangfelvételt készítettem ott” – emlékezett vissza. „Aztán saját expedíciókat kezdtem el szervezni Afrikába, Dél-Amerikába és Ázsiába. Sohasem éreztem ezt kényszernek; mindig is érdekelt ez a dolog, ezért fogtam bele.”
Mára pedig a Surrey-ben élő 36 éves férfi bolygónk legtávolabbi helyeinek és szépségeinek feltárására és hangfelvételeken történő megörökítésére specializálódott. Az ügyfelek pedig világszerte használják Vlad önfinanszírozott szolgáltatásait és hangmintáit. Hollywoodi filmstúdiók, játékfejlesztő stúdiók és produkciós cégek (pl. Netflix) folyamodnak hanganyagainak licenciájáért.
„Az etiópiai Dallolban az Erta Ale vulkán hangjait is rögzítettem, és életre szóló élmény volt a Sennheiser MKH 8060-on keresztül hallgatni a forrongó lávát” – emlékezett vissza Vlad. „Egy idegenvezetőkből, katonákból, rendőrökből és csomaghordókból álló csoporttal utaztam. Ők már valószínűleg századszor jártak az aktív vulkán peremén, semmit sem jelentett ez számukra.
„Az egyik helyi lakos megkérdezte, miért veszem fel ezt az izét? Ekkor átadtam neki a HD 26-os fejhallgatómat, amire teljesen elámult. Addig csak a vulkán visszaverődő hangjait ismerték, a kráterben fortyogó láva hangját közvetlenül sohasem hallották. Egyikük annyira meghatódott, amikor először hallotta meg ezt a hangot, hogy elsírta magát.”
Vlad hozzátette, hogy nem a hőség az egyetlen kihívás, amivel a felvételkészítés során szembe kell néznie: „Egyszer egy romániai utam során az éjszakai viharos szél hangját szerettem volna rögzíteni a hegyekben két MKH 8040-es és egy MKH 30-as mikrofon segítségével. A szél azonban hirtelen elcsitult és a hőmérséklet gyorsan fagypont alá süllyedt.” Előfordul, hogy a hangrögzítő eszköz akkuja túl gyorsan lemerül, vagy a gombok lefagynak, de a Sennheiser mikrofonokkal eddig semmilyen probléma sem merült fel “…semmilyen körülmények között, legyen az -37 °C vagy +49 °C”.
Bár a helyszíni felvételeknél egyébként is gyakran van szükség innovatív ötletekre, Vlad egy különösen szokatlan módszert alkalmaz a vadon térhangjainak rögzítéséhez: „A kedvenc összeállításon négy MKH 8020-as, melyeket egy általam kiválasztott fa koronáján helyezek el. Lehet, hogy kicsit furának hangzik, de számomra a fa perspektívájából adható vissza leginkább 360 fokban a környezet. Természetesen a fa maga nem hallja a hangokat. De ha a fa felépítésére és szerkezetére gondolunk, beleképzelhetjük az emberi fej (pl. az orr és az arc) körvonalait.
A fa körül megszólaló hangok egy bizonyos színezetet adnak a hangzásnak. Bevált felvételi technikám a fa perspektívájából hallgatni az erdő hangjait – amikor csak tehetem, ezt alkalmazom. A Sennheiser MKH 8020-as alacsony zajküszöbe, kiváló felépítése és basszusmenete igazán jól jön, ha a vadonban kell hangmintákat rögzítenem. Ez a modell extrém páratartalom mellett is jól teljesít, különösen, ha a versenytársakkal vetjük össze.”
Vlad emellett utazási élményeit és hangfelvétel-válogatásait is szívesen megosztja közösségi oldalán. Tippeket és trükköket oszt meg követőivel: például, hogyan tegyük a lehető legkevésbé feltűnővé az eszközöket, hogy az arra járó páviánok ne tegyék tönkre, vagy hogyan készítsünk levelekből és gallyakból eső elleni védelmet a mikrofonok fölé úgy, hogy közben a hang természetes maradjon, és megőrizze a „bőrig ázás” érzését. „Ezt az egyik korai YouTube-videómon tettem közzé, és most is sokan alkalmazzák” – mosolygott. „Tetszik az embereknek az ötlet, és hallom, hogy azóta sokkal jobb felvételeket készítenek az esőről. Szóval nagyon örülök, hogy a trükkjeim megosztásával hozzájárulhatok, hogy kiváló hangfelvételek készüljenek.”
Nagyon sok idő megy el ezeknek az egzotikus utaknak a megtervezésével; Vlad szerteágazó kockázatelemzést végez, és még egy elsősegélynyújtási és távgyógyítási tanfolyamot is elvégzett, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a kockázatokat. Gaboni expedíciójánál például nyolc hónapot vettek igénybe az előkészületek: egy hónap magán a helyszínen és hat hónap az utómunkálatok során. Úgy tűnik azonban, hogy Vlad számára nem létezik lehetetlen küldetés – vegyük például kongói útját, ahol a Gabonba történő repülést követően autóval kellett tovább utaznia. „Gabonban ugyanis többe kerül autót bérelni, mint vásárolni, nyugati emberként viszont nem vásárolhatsz autót, és nem is hajthatsz ki a fővárosból” – mondta. „Az én expedícióim mindig is egymásra épültek, és nagyon óvatosan tágítom a komfortzónámat – másszóval nemigen hagyom el igazán. Voltak helyzetek, amikor kissé veszélyben éreztem magam. A kongói esőerdőben mi voltunk a barátommal az egyetlen nyugatról érkezettek, és a helyiek nem mindig örültek a jelenlétünknek; nem igazán voltunk tisztában a helyi szokásokkal, illetve társadalmi normákat. Azután meg néha az az érzésem, hogy London központjában sokkal veszélyesebb helyzetekbe kerülhetek, mint a kongói esőerdőben!”
Vlad közelgő tervei között szerepel egy nagyszabású 2022-es antarktiszi expedíció, amelyet már 2019 óta tervez, valamint egy madagaszkári, szumátrai vagy pápua-új-guineai út. „Elég nehéz helyi szervezőket találni, de minden tőlem telhetőt megteszek. Valószínűleg azt az országot keresem fel először, amelyik enyhít a Covid-korlátozásokon.”
Bárhogy is alakuljon, a Sennheiser mikrofonok biztosan elkísérik őt.
Hallgasd meg ide kattintva, milyen hangfelvételt készített George az afrikai esőerdő reggeli hangjairól.