Az együttműködést és tanulást segítő, csúcstechnológiát képviselő hangrendszerek elsőszámú szaktekintélyeként ismert Sennheiser bejelentette, hogy a Cisco Devices termékcsalád legújabb integrációjának köszönhetően a némítás funkció mostantól szinkronban működik a Cisco rendszerek és a Sennheiser TeamConnect Ceiling...
Az együttműködést és tanulást segítő, csúcstechnológiát képviselő hangrendszerek elsőszámú szaktekintélyeként ismert Sennheiser bejelentette új tanulást támogató LMS (Learning Management System) platformjának elindítását. Az új tanulást támogató platformot azzal a céllal hozták létre, hogy a Sennheiser...
A Neumann audio interfésze, az MT 48, most közel 25%-os kedvezménnyel vásárolgató meg a év végéig, avagy a készlet erejéig. A Neumann ezzel az innovatív termékkel egészítette ki a mikrofonokból, hangszórókból és fejhallgatókból álló portfólióját,...
„A lehetséges támogatók kezdik felfedezni az e-sportban rejlő reklámértéket”
Beszélgetés Halász Norberttel, a Team Horizon Reapers menedzserével
A Sennheiser szakmai interjúi között olvashattatok már filmről, színházról, élő hangosításról, stúdiózásról, ma azonban egy új, eddig feltérképezetlen területre kalauzolunk el titeket, amely minden túlzás nélkül nekünk is sok újdonságot tartogatott. Ez pedig nem más, mint a professzionális, versenyszerű videójáték, röviden e-sport, ami az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb közönséget vonz. Az egyik legjobb itthoni csapat, a Team Horizon Reapers menedzserét, Halász Norbertet arra kértük, vezessen be miket ebbe a világba, mutassa be a csapatot, és az e-sportolók életét.
Világszerte egyre nagyobb érdeklődés övezi az úgynevezett e-sport rendezvényeket, de a laikusok leginkább annyit tudnak az egészről, hogy a résztvevők mindenféle számítógépes játékokkal játszanak, miközben esetenként egy sportcsarnoknyi közönség szurkol nekik. Mesélnél arról, hogy pontosan mit értünk a fenti kifejezés alatt?
Az e-sport alapjait tekintve nem különbözik attól, amit nagy általánosságban számítógépes játéknak hívnak. Itt is arról van szó, hogy kikapcsolódás és szórakozás céljából leülünk a gép elé, és bármelyik játékkal játszunk, egy másik, virtuális világba lépünk át, ahol egy kicsit át tudunk szellemülni. Nálunk is ugyanez történik, csak egy kompetitív környezetben, ahol különböző csapatok versenyeznek. Itt az a legfontosabb, hogy kinek jobbak a reflexei, ki az ügyesebb, hogyan tudod legyőzni az ellenfeleket. Az e-sportnak az utóbbi években nagyon komoly kultúrája alakult ki, hatalmas rajongótáborral: Kínától az Egyesült Államokig mindenhol rendeznek versenyeket, és a 10-20-30 ezres csarnokokba, ahol akár több millió dollár lehet egy ilyen esemény összdíjazása, percek alatt elfogynak a jegyek. Kezd egy, a jégkoronghoz és a kosárlabdához hasonló infrastruktúra kialakulni, edzőkkel, menedzserekkel, márkákkal, óriási csapatokkal, és szerencsére ez a folyamat Magyarországon is beindulni látszik.
Milyen játékok azok, amelyekkel egy-egy ilyen rendezvényen játszani szokás?
Van négy vagy öt játék, ami jelenleg nagyon népszerű, ilyenek például a League of Legends, a Dota 2, a Counter-Strike: Global Offensive, a Call of Duty, vagy a StarCraft II. Mi a League of Legends játékkal kapcsolatos versenyekben vagyunk érdekeltek, és talán nem túlzás, ha azt mondom, jelenleg a legjobb magyarországi csapatnak vagyok a menedzsere.
Hogyan zajlik egy ilyen verseny a gyakorlatban?
Miután a versenyt meghirdették, megindul a nevezés. Ezt követi egy online kvalifikáció, ahol eldől, ki az, aki részt vehet a helyszíni rendezvényen, mely csapatok fognak egymás ellen harcolni ellen. A nézők pedig azért mennek oda, hogy lássák az adott játékost, aki ugyanúgy ott ül, ahogy ők is otthon a gép előtt, és ugyanúgy játszani fog, de egy versenyen, közönség előtt. Sokkal nagyobb élmény élőben látni a reakcióit, az érzelmeket, el lehet kapni őket egy kis beszélgetésre, egy közös fotóra, szóval nagyjából olyan, mint bármelyik sportesemény, csak fizikailag nem cselekszik aktívan a játékos.
Magyarországon is többezres csarnokokat tölt meg egy-egy ilyen esemény?
Az e-sport itthoni népszerűsége még nem hasonlítható a nyugati országokban tapasztalhatóhoz, de azért érezhető, hogy egyre több figyelem irányul a színtérre. Példaként érdemes megemlíteni az egyre nagyobb hazai versenyeket, mint például a Magyar Elit Bajnokság, ezt maga a Riot Games, a League of Legends játékfejlesztő cége szervezi. Emlékszem, két évvel ezelőtt, amikor megnyitották a magyar szekciót, kétezer ember gyűlt össze, és pikk-pakk elfogytak oda is a jegyek.
Bemutatnád magát a játékot röviden?
A League of Legends egy élőben játszódó stratégiai játék, amelynek lényege, hogy az öttagú csapat minden tagja kap egy karaktert, és egy másik ötfős csapat játékosaival kell megküzdeni. A feladat lényege, hogy a térképen csapatként együtt mozogjunk és kommunikáljunk, a cél pedig egy bizonyos objektumot elpusztítása, teljesen mindegy, milyen módon. Amelyik csapat előbb viszi ezt véghez, az nyert. Ez persze nagyon egyszerűen hangzik, de olyan brutálisan komplex stratégiák vannak, annyira bonyolult az egész, pláne kompetitív környezetben, amit nagyon nehéz leírni. Talán a sakk nehézségéhez tudnám hasonlítani.
Akkor ez nem egy Mortal Kombat-féle üsd-vágd, nem apád jellegű játék. De gondolom, itt is különböző szereplők bőrébe bújhat bele a játékos.
Jelenleg nagyjából 140-150 karakter van. Egy-egy mérkőzés nagyjából félórát vesz igénybe, mindegyik előtt választhatunk egy figurát, majd minden egyes mérkőzés előtt a nulláról kezdünk. Fontos arra törekednünk, hogy a karakterünk a lehető legjobban harmonizáljon a csapattal. Minden egyes karakternek van négy aktív és egy passzív képessége, és minden egyes játékosnak, aki a csapat tagja, illik másodpercre pontosan tudnia, melyikkel mit tud csinálni. Ez is nagyon összetetté teszi az egészet, pláne, hogy hetente jön egy-egy újabb apró változtatás, amelyek mindig csak egy kicsit, de folyamatosan formálják a játékot.
Mitől függ, hogy ki kerül be egy-egy csapatba?
Van a játékon belül egy ranglétra, amelyen belül tudunk nevezni. Minden meccsen kapunk négy csapattársat, és attól függően, hogy az adott versenyen nyerünk vagy veszítünk, pontokat kapunk. Ez alapján változik a helyünk a rangsorban, így lehet meghatározni, ki a jobb, itt lehet válogatni a leendő csapattársak közül, majd amikor csapatot alapítunk, akkor lehet együtt gyakorolni, és végül versenyeken indulni. Napi szinten napi átlagosan 6-8 órát tölt egy-egy csapat játékkal, de ehhez optimális esetben még hozzájön az is, hogy videókat, visszajátszásokat néznek együtt, stratégiákat beszélnek meg, mit lehetne még jobban csinálni. Magyarországon egyelőre persze ritka, hogy ennyit tudjanak együtt gyakorolni csapatok.
A Team HorizonReapers csapatot kik alkotják?
Egy csapatban általában öt játékos van öt nagyjából fix pozícióval. A mi esetünkben a támogató játékos Nagyillés “LittlePwny” Péter, ő a látómezőért felelős a térképen, valamint azért, hogy a kommunikáció minél hatékonyabb legyen. Ő biztosítja a hátteret a többieknek, és próbál minden játékosnak segíteni a csapatban. A következő poszt a lövész, szaknyelven fizikai sebzéshordozó, ő a mi csapatunkban Ligeti “Joe” Péter. Neki az a szerepe, hogy tökéletesen pozícionáljon egy csapatharcban, és minél több sebzést tudjon kiosztani az ellenfelek körében. Ugyanez a szerepe az úgynevezett középső ösvénynek, ahol ugyanez történik, csak általában mágikus sebzéssel, ő Kerékgyártó “Sk1nzor” Krisztián. Majd következik a dzsungeles, Subicz “bluerzor” Dániel, aki nem ösvényeken mozog a pályán, hanem egy úgynevezett dzsungel részen, ahol mindenféle senkihez nem tartozó szörnyek, szaknyelven neutrálok találhatók. Ezeknek a legyőzése játékbeli pénzt és tapasztalati pontokat ad, ő ezek között lavírozik, és az ösvényeken segít.
Majd végül, de nem utolsósorban jön a felső ösvény, amelyen minden túlzás nélkül egy szkanderről lehet beszélni, ahol folyamatosan egymás ellen harcolnak az ezen a poszton szereplő játékosok, illetve, ha eljön az ideje, akkor támogatják a csapatot, vagy rajtaütnek az ellenségen. Nálunk Szlovák “MarineHBS” Máté tölti be ezt a posztot.
Te, mint a csapat menedzsere, mivel foglalkozol?
Az én feladatom az, hogy összefogjam a csapatot, hogy ne legyen lustulás, legyenek gyakorlások, megtaláljam a legjobb eszközöket, amelyekkel érdemes dolgozni, keressem a legjobb versenyeket, ahová érdemes elmennünk, illetve intézzem azokat a dolgokat, amelyekkel nem feltétlenül nekik kell foglalkozniuk, pláne nem a gyakorlás rovására. Röviden, azt kell elősegítenem, hogy a csapattagok a legjobban koncentrálhassanak a feladataikra.
Hogyan lesz valaki egy e-sport csapat menedzsere? Ez olyasmi, mint amikor valaki rájön, hogy nem olyan kiugróan jó zenész, vagy már unja a pakolást, viszont képes egyben hallani egy produkciót, és mondjuk elmegy hangosítani vagy stúdiózni?
Van egy olyan pozíció is ebben a világban, hogy edző, aki nem feltétlenül kiemelkedő egy játékban, de kitűnően fel tudja mérni, hogy miben kellene fejlődnie az adott játékosnak, vagy hogy hol tudna erősíteni egy csapat a kommunikációt, az összjátékon. A menedzser feladata nem feltétlenül ez, hanem inkább a hátország megteremtése. Persze én is voltam játékos, még pár éve is. Aztán kapcsolatba kerültem egy másik verseny során a csapattal, beszélgettünk, jó fejek voltak, én is szimpatikus voltam nekik, egymásra találtunk. Szépen lassan kialakult, hogy én keresem a támogatókat, a versenyeket, és azóta is együtt dolgozunk.
Magyarországon milyen partnereket lehet találni egy ilyen tevékenységhez?
Egyelőre a lehetséges támogatók még nem igazán fedezték fel az e-sportban rejlő reklámértéket, bár ez szerencsére az utóbbi időben változni látszik. De vannak szponzorált csapatok, ahogy például a Team Horizon Reapers is az, minket a Sennheiser támogat.
Miben tud titeket egy mikrofonokat, fejhallgatókat, és hasonló eszközöket forgalmazó cég támogatni?
A játék során az egyik legfontosabb kihívás a kommunikáció. Maximum három szóban kell megosztani a lényeges információkat, és óriási hátrányt jelenthet, ha valamit nem értünk tisztán. Nagyon fontos, hogy pontosan és jól hallják egymást a csapat tagjai, ehhez pedig minőségi fejhallgatókra van szükség. Én pedig, mint menedzser, felelős vagyok azért, hogy a csapattagok mit használnak. Úgy néztem szét a piacon, hogy tudtam, hogy a Sennheiser a zenei piacot tekintve a legjobb. Abban viszont nem voltam biztos, hogy játék és gamer fronton is tudják-e ugyanezt. Utánanéztem, hogy ezen a vonalon milyen termékeik vannak, végül a G4ME™ ZERO-tpróbáltam ki, és abszolút beleszerettem. Ezután vettem fel a kapcsolatot velük, és azóta partnerek vagyunk.
Mit kell tudnia még egy jó gamer headsetnek?
A másik lényeges szempont, hogy mivel naponta több órán keresztül rajtunk van a headset, nagyon fontos, hogy kényelmes legyen, és ne nyomja a fejet. Tényleg elfogultság nélkül tudom azt mondani, hogy ez az első olyan fejhallgatóm, amelynél 6-8 órányi viselés után sem érzem, hogy rajtam van. Emellett tartós, minőségi termék, amit hosszú távú használatra tervezték, nem kell minden évben újat venni belőle.
A G4ME™ ZERO egy zárt fejhallgató. Játszott ez valamilyen szerepet abban, hogy ezt választottátok?
Egy versenyt úgy kell elképzelni, hogy a csapattagok állandó összeköttetésben vannak, hallaniuk kell, melyik ellenfél hol tartózkodik épp, mit lehetne vele csinálni, merre lehetne továbbmenni stratégiai szempontból. Viszont amikor egy csapat kint van egy versenyen, akkor jó esetben a közönség nem halk. Ezért muszáj egy olyan fülest használnunk, ami tulajdonképpen teljesen kiszűri a közönségzajokat. Ezért választottuk a G4ME™ ZERO-t, mivel ebben sokkal könnyebb hallani mindent, hogy ne a külvilágot halljuk, hanem egymást.
A G4ME ONE volt a másik, amit kipróbáltunk, az is egy iszonyatosan jó cucc, csak nyitott, nekünk pedig a versenyek miatt mindenképpen zártra volt szükségünk. Ugyanakkor otthonra, vagy kisebb helyekre az is tökéletes választás. Van még termék, amit a jövőben szeretnénk kipróbálni, ez a GSX 1000 audio erősítő, amely magának a fejhallgatónak a hangját tudja változtatni, erősíteni, élesíteni.
Említetted, hogy külföldön komoly pénzdíjazású versenyeket rendeznek. Bár a zenészek is utálják a kötelező kérdést, hogy meg lehet-e ebből élni, itthon van olyan, aki professzionálisan csak ezzel foglalkozik?
Magyarországon még nem lehet a versenyzésből teljesen megélni, bár örvendetes módon haladunk e felé, és remélhetőleg hamarosan változni fog a helyzet. Azt érdemes megemlíteni, hogy külföldön, ahol ennek már kialakult a kultúrája, iszonyatos pénzeket lehet keresni azzal, hogy valaki játékos, vagy ha úgy tetszik, e-sportoló. Az igazi profik akár százezer dolláros fizetéssel büszkélkedhetnek.
Mondanál egy-két példát?
Az egyik legnagyobb név jelenleg egy koreai játékos, Faker, eredeti nevén Lee Sang-hyeok, őt tartják talán a legjobbnak, a hazájában igazi sztárnak számít. Az Egyesült Államokban hasonlóan brutális hírnévvel rendelkezik Bjergsen, eredeti nevén Søren Bjerg. Ők ketten jutnak először eszembe, de persze biztosan tudnék mondani most vagy 100-200 olyan nevet, akik a profi ligában játszanak. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy az e-sportolók élete sem egy könnyű élet, még ha azt is gondolhatják a laikusok. Le kell mondani a barátokról, a családról, és egész nap folyamatosan gyakorolni kell. Ha a héten van egy olyan nap, amikor szabadok, akkor az már jónak számít, ez egy teljes embert igénylő dolog.
Milyen korosztályok vannak jelen a színtéren?
Magyarországon nagyjából 18 és 20 év közé tenném a versenyzők átlagéletkorát, tehát ez inkább a fiatalok terepe, ami nem is csoda: itt nagyon fontos, hogy a reflexek a lehető legpontosabbak legyenek, ott legyen a fiatalos pörgés, és a koncentráció ne lankadjon akár többórányi figyelem után sem. Ez világszinten is nagyjából így van. Az idősebbek, ahogy a hagyományos sportokban is, elmennek edzőnek, vagy közvetítik a játékokat, ez is egy külön szakma.
Nézőként hol lehet megismerkedni a játékkal?
Van erre egy külön platform a Twitch.tv-n, itt meg lehet találni a játékot, és nyelv szerint lehet keresni a különböző adásokra. Amikor épp verseny van, akkor az megjelenik ott is. Nagyjából két-három csatorna foglalkozik profi kommentálással Magyarországon, elsőként a Magyar LOL TV csapatát mondanám, ők nagyon szép bázissal rendelkeznek, és a játék gyártójával is kapcsolatban állnak. Rajtuk kívül az E1 TV és a Magyar Esport TV az, ahol szintén színvonalas közvetítéseket lehet elcsípni rendszeresen.
Akik pedig kedvet kapnának ahhoz, hogy élőben is meglátogassanak egy ilyen eseményt, azok figyelmébe szívesen ajánlom a novemberi Lenovo Y Kupát, amelynek négy városban, Budapesten kívül Debrecenben, Pécsett és Szegeden már volt fordulója, ahol a most következő Budapesti nagydöntőre kvalifikáltak a csapatok. December 11-én pedig jön a League of Legends Magyar Elit Bajnokságának döntője a Docler Holdings stúdiójában!