Bármi is az indok, a Limp Bizkit működési módszere George Squires monitor hangmérnök és Greg Bess FOH hangmérnököt az elé az egyedi kihívás elé állította, hogy 21^st századi ütős és tiszta hangzást hozzanak létre az optimálistól igen távoli feltételek között. A siker érdekében a Sennheiser mikrofonok kivételes képességeire támaszkodnak, hogy a páratlanul precíz iránykarakterisztikának köszönhetően természetes hangrögzítést biztosítsanak.

„Huszonegy mikrofont használok a dobmonitornál,” mondja Squires. „Ha nem Sennheiserrel mikrofonokkal dolgoznánk, nagy lenne a kockázata annak, hogy a dolgok rosszra fordulnak – gerjedés jelentkezzen, vagy ennek elkerülése érdekében val

ami szörnyű hangzás, vagy mindkettő. Szerencsére a színpadon használt Sennheiser mikrofonok kimagaslóan precíz iránykarakterisztikával rendelkeznek, így kérdés nélkül a kívánt helyre állíthatom azokat.”

Squires és Bess a minden egyes elemből legalább kettőt tartalmazó, gigantikus dobfelszereléshez használt mikrofonokat nemrégiben cserélte Sennheiser típusokra. A lábdobokban egy-egy modern-klasszikus Sennheiser e 901 foglal helyet, egy-egy e 902 társaságában. „A 901 és a 902 nagyszerűen kiegészíti egymást,” állítja Squires. „A 901 gazdag alsó tartománnyal és ütős basszussal rendelkezik, míg a 902 tetszetős alsó-közép tartományt közvetít.” Sennheiser e 905 mikrofonok szolgálnak a két pergő felső és alsó mikrofonjaiként, míg a hi-hat-ek és a cintányérok hangját e 614 kondenzátor ceruza mikrofonok közvetítik.

A tamok hangját egy regiment Sennheiser e 904 csíptetős mikrofon veszi. „Korábban egy másik gyártó tamokhoz ajánlott mikrofonjait használtuk” – közli Bess – „de ezek mindenféle problémákat vetettek fel. Például olyan hattyúnyakat kellett használni hozzájuk, mely úgy tűnt, mindig ellenkezik velem, mert sohasem akart a helyén maradni. Ezek a mikrofonok egy kis spagetti kábellel rendelkeztek, melyek igen gyengék voltak. Egy ütés, és már meg is haltak. Ezzel szemben a Sennheiser e 904 mikrofonok használata egyszerű és megbízható, és szakadatlanul működnek, nem számít, hogy milyen durva bánásmódban részesülnek.” Squires mindent összevetve levonja a következtetést: „Még egy olyan metál bandának is nagyon természetes dobhangzást kölcsönöznek, mint a Limp Bizkit. Miközben hűen közvetítik az erőteljes hangokat, a térhatásról és nyitott hangzásról sem feledkeznek meg.”

A Limp Bizkit vokalistái Sennheiser e 935 kapszulákat használnak. A fronténekes Fred Durst egy MMD 935-1 kapszulával szerelt Sennheiser SKM 2000 vezeték nélküli kézimikrofonnal feszegeti a határokat, míg Wes Borland és Sam Rivers vezetékes 935-ös mikrofonokat használnak a háttérvokálhoz. Durst-ot egy Sennheiser EM 2050 vevőegység köti össze a vezetékes világgal. „Tudom, már említettem, de a precíz iránykarakterisztika kulcskérdés számomra” – mondja Squires. „A 935-ös kapszula nagyszerűen szólaltatja meg a tengelyen belüli hangokat, és csaknem teljesen kiszűri a tengelyen kívülieket. Hangzása egyenletes és meleg, és csaknem teljesen védett a gerjedéssel szemben. A hangzáson és a precíz karakterisztikán túl mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli Sennheiser mikrofon bizonyítottan nagyon strapabíró. Elvégre is ez a Limp Bizkit, akik aztán „belecsapnak a lecsóba”! A Sennheiser mikrofonok pedig újra meg újra tökéletesen teljesítenek.”

A klasszikus Sennheiser MD 421 II mikrofonok – a Sennheiser e 906 mikrofonokkal párban – könyörtelenül továbbítják a Limp Bizkit gitárhangját. „A 421/906 kombináció természetes, teljes hangzást nyújt, mely minden részletet közvetít, melyet közvetlenül az erősítőkből is hallok” – mondja Bess. „És különösen a 421-esnek örülök. Olyan lenyűgöző hangja van, amilyent semmilyen utólagos jelfeldolgozás vagy effekt sem tud utánozni.” 

(Fotó: © 2011 Ricky Skinner)