A podcast készítés egy olyan terület, amelyről manapság mindenki beszél és amit sokan alkalmaznak annak érdekében, hogy hang-, illetve videóanyagaikat gyorsan és könnyen el tudják juttatni célközönségükhöz. Te is szeretnél közéjük tartozni? Van olyan témád, amiről beszélnél, és alig várod már, hogy elkészíthesd első felvételed? Mielőtt hozzákezdenél, érdemes figyelembe venned néhány szempontot, hogy első felvételeid ne a digitális lomtárban végezzék. Az audio specialista Sennheiser öt egyszerű lépést dolgozott ki, melyek segítségedre lehetnek a felvételkészítést megelőzően, illetve azt követően.

1. Kölcsönözz hangodnak melegséget

Mindannyian megtapasztaltuk már – meghallod a hangod egy videó- vagy hangfelvételen és arra gondolsz: „Jaj, ne! Tényleg így szól a hangom? Szörnyű!” Mindenekelőtt: igen, így szól és nem, egyáltalán nem szörnyű. Egyszerűen csak másképpen halljuk saját hangunkat, amikor beszélünk. Van azonban egy módszer, mellyel gyakorolhatod, hogy ne jöjj zavarba a saját hangodtól. Vegyél kezedbe egy felvételkészítő eszközt, például az okostelefonod, és mondd fel rá, mit csináltál az elmúlt néhány napban. Azután hallgasd vissza a felvételt. Így azon túl, hogy kevésbé jössz zavarba, ha meghallod saját hangod, beszédmódod erősségeit és gyengeségeit is megismerheted és podcastjaid készítésénél felhasználhatod ezt a tudást.

2. Hozd ki a legtöbbet saját hangodból

A második tipp közvetlenül az elsőből következik. Természetesen vannak olyan alapvető részletek, amelyekre beszéd közben figyelned kell ahhoz, hogy hangodat a hallgatók a lehető legkellemesebbnek érzékeljék. Először is meg kell próbálnod egyenletes tempóban és nem túl hangosan beszélni. Ezek olyan szempontok, amelyeket a hangfelvétel meghallgatásával is könnyen ellenőrizhetsz. Használj a mikrofonon pop-zaj szűrőt és ügyelj arra, hogy a sziszegő hangokat (sz, cs, s stb.) ne ejtsd túl hangsúlyosan, mivel ezt kellemetlen lehet hallgatni. Gyakorold a halkabb beszédet és hogy ne közvetlenül a mikrofonba beszélj. 

3. Milyen messze legyen a mikrofon?

És ami a mikrofont magát illeti: főként a mikrofonhoz mért helyzeted határozza meg, hogyan szól a hangod. Ha közel vagy, akkor a hangod mélyebben és testesebben szól („proximity hatásként” is emlegetett jelenség), de így annak is fennáll a veszélye, hogy a pop-zaj, a susogó hangok és a levegővétel is a kelleténél nagyobb hangsúlyt kap. Ha messzebb helyezkedsz el, akkor a hangod vékonyabban szól, és a felvételedben több lesz a környezeti hang. A tökéletes távolság nem egy meghatározható dolog, mivel minden egyes mikrofon más-más hangzással bír – és az is ízlés kérdése, hogy a Te hangod hogyan szól. Tipp: a mikrofont behajlított kezedben tartva indítsd el a felvételt, majd kezed kinyújtásával vidd távolabb, majd ismét közelebb a mikrofont. Ily módon meg tudod találni az optimális pozíciót.

4. Egy jó akusztikájú helyiség

A felvétel minőségét illetően a helyiség akusztikája is kulcsfontosságú szerepet játszik. A helyiség, amennyire csak lehet, legyen „száraz”, más szóval minimális visszhang jellemezze. Ha túl sok a visszhang, nehezebben lesz érthető, amit mondasz, és a felvétel utómunkálatai során is problémákba ütközöl. Általános alapelvként elmondható: az üres helyiségek rendszerint visszhangosabbak, mint azok, amelyekben polcok, ülőbútorok és szőnyegek találhatók. Ezért a nappali általában jó választás a felvételkészítéshez (itt több a bútor és a szőnyeg), míg a konyha vagy a fürdőszoba jellemzően kevésbé alkalmas erre a célra (sok a hangvisszaverő, sima felszín). Tipp: tapsolással egyszerűen letesztelheted, hogy melyik helyiség a legkevésbé visszhangos és melyik nyeli el leginkább a hangot. Ezt a helyiséget válaszd a podcastkészítés helyszínéül.

 

 

5. Utómunkálatok: az EQ-k és a kompresszorok a legjobb barátaid

Bár nem tudsz sokat az audio jelek feldolgozásáról, mégis szeretnéd egy kicsit felturbózni a hangzásod? Ha így van, akkor első lépésként vess egy pillantást a digitális audio munkaállomásodban (DAW) található EQ-ra. Számos DAW rendelkezik a beszédhangos felvételekre optimalizált, gyárilag programozott beállításokkal. Csak engedd rá a gyári beállítást a hangfelvétel sávjára és hallgasd meg, hogy így jobban szól-e a felvétel. Ha nincsenek gyárilag programozott beállítások, próbáld meg a következőt: az EQ-nál állíts be egy alulvágást 80 Hz-nél és 5000 Hz körül növeld a frekvencia hangnyomásszintjét 2-3 dB-lel. Ezzel a túl alacsony basszusfrekvenciákat eltávolítod, a magasabb frekvenciáknál pedig egy kis ragyogást kölcsönzöl a hangodnak. A kompresszornál válassz 4:1-es arányt, 10 ms-os felfutási időt és 20 ms-os, rövid lecsengési időt. Ezzel a tranziensek rövidebbek lesznek, míg a jelek a rövid lecsengési időnek köszönhetően javarészt érintetlenek maradnak. A küszöbértéket egészen addig leeresztheted, amíg a jeled kb. -5 dB-lel tömörítésre nem kerül. Végül csak fel kell tekerned az erősítést, amíg a jel ismét megfelelő hangerővel nem szól – ügyelj azonban arra, hogy a sáv hangzásszintje ne haladja meg a 0 dB-t, máskülönben torz lehet a felvétel. Ezek a beállítások természetesen csak hozzávetőleges útmutatást adnak és az egyedi igényeknek megfelelően tovább szabályozhatók.

Szeretnél tanácsot kapni a koncepció kidolgozásához, az ideális hangrögzítő eszköz kiválasztásához, valamint podcastjaid népszerűsítéséhez?

A Sennheiser a keverő-hangmérnök és podcast-készítő Marc Mozarttal karöltve készített egy YouTube videósorozatot azok számára, akik még csak most ismerkednek a podcastkészítéssel. Ebben tanácsokat kaphatsz az audio specialistától a koncepció kidolgozásához és az ideális mikrofon kiválasztásához.